Alvás és katonai szolgálat

Prológus
Bevezetés

I. Alvás és katonai szolgálat

1. A teljesítmény jelentősége
2. Az emberi teljesítmény
3. Alvás, alvásdepriváció és az emberi teljesítmény folyamatos műveleti tevékenység során
4. Alvás, alvásdepriváció és a harci/műveleti teljesítmény
   1. Alvás az Egyesült Államok Hadseregének Ranger Iskolájában és Nemzeti Képzési Központjában (U.S. Army Ranger School and National Training Center (NTC))
   2. A barátságos tűz esete az Öböl-háborúban
5. Az alvás regeneratív értéke
6. Az alváshiány hatása a teljesítményre
7. Az alvásirányítás és az éberségfenntartás kezelésének gyakorlati problémája az operatív tervezésekben
8. Az alváskezelő rendszer
9. Alvás mérése műveleti környezetben: az alvás-aktivitás figyelő
10. Az alváshiány hatásának modellezése a teljesítményre
11. Alvás, alvásmentesség, folyamatos műveletek és a parancsnoki felelősség
12. Összegzés és következtetések

Irodalom

II. A fiziológiás alvás

1. Bevezetés
2. Az alvás elektrofi ziológiai és poliszomnográfiás jellemzői
   1. Az elektroenkefalogram (EEG)
   2. NREM-alvás
   3. REM-alvás
3. Elektrookulogram (EOG)
4. Elektromiogram (EMG)
   1. A bőrellenállás és a bioelektromos bőrpotenciálok alvásban
5. A NREM- és a REM-alvás
   1. A NREM-alvás
   2. A REM-alvás
6. Az alvás mintázata, az alvásszerkezet
7. Az alvás-ébrenlét szabályozás homeosztatikus, cirkadián és ultradián komponensei
8. Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozása
9. Az ultradián szabályozás (alvásszerkezet) ma ismert tényezői
10. Az alvás kognitív és emocionális modulálása
    1. A leszálló reticularis aktivitás: az izomtónus szabályozása alvásban
    2. Szupraspinális szint
    3. A spinális szint
11. Az alvás és a légzés-keringés szabályozás kapcsolata
    1. Kardiovaszkuláris szabályozás alvásban
    2. Agyi keringés alvásban
    3. Légzés alvásban
12. Az alvás és hormonális ritmusok
    1. Somatotrop hormon (STH)
    2. Prolactin
    3. ACTH, cortisol
    4. Thyroxin
    5. Gonadotrop hormonok
13. Inzulin és vércukorszint
14. Az immunrendszer és az alvás
15. Emésztőszervek, veseműködés és az alvás
16. Az alvás és a testhőmérséklet-szabályozás kapcsolata, az agy hőmérséklete alvás alatt

Irodalom

III. Az alvásmedicina vizsgáló módszerei

1. Bevezetés
2. Az alvásmedicinában alkalmazott kérdőívek
   1. Az alvás és ébrenlét állapotának felmérése
   2. Alváskésztetés
   3. Obstruktív alvási apnoe
   4. Narkolepszia
   5. Nyugtalan láb szindróma (RLS)
   6. Cirkadián alvás és ébrenlét zavarai, kronotípusok
   7. Insomnia
3. Alvásnapló
4. Az aktigráfia
5. Poliszomnográfia
   1. A poligráfia (poliszomnográfia) helye a diagnosztikában
   2. A biológiai változók regisztrálásának általános szabályai a poligráfiában
   3. Az elektródák és szenzorok rögzítése, elhelyezése
   4. Differenciálerősítők, szelektorok, elvezetési alapformák, szűrők
   5. A szűrők elhelyezkedése a digitális poliszomnográfokban
   6. A mintavételi frekvencia jelentősége
   7. Az impedancia
   8. Elektromos kalibrálás
   9. A biológiai kalibrálás jelentősége
   10. A regisztrálási (papír) sebesség és az „epoch”
   11. Az alvásanalízis paraméterei
6. Elektroenkefalogram (EEG)
7. Elektrookulogram (EOG)
8. Elektromiogram (EMG)
9. A kardiorespiratórikus funkciók paraméterei
   1. A fi ziológiás és kóros légzés monitorozásának jelentősége
   2. Az orr-garat légzés követésének módszerei
   3. Tracheahang
   4. A légzőmunka detektálása
10. A vérgázváltozások monitorozása
    1. Pulzoximetria
    2. Direkt (transzdermális) parciális O2-nyomás- és parciális CO2-nyomás-mérés
    3. Kapnometria
11. A szisztémás vérnyomás monitorozása
12. EKG-monitorozás
13. Pulzusátvezetési idő (Pulse Transit Time=PTT)
14. A gastrooesophagealis refl ux monitorozása
15. Alvásfüggő erekció monitorozása
16. Mozgásparaméterek
17. Testpozíciós szenzorok
18. A videó- (kép-/hang-) monitorozás
19. A poliszomnográfi a standard elvezetési kombinációi
20. A poliszomnográfi a indikációi az alvásmedicinában
21. A polszomnográfi ás felvételek értékelése
22. A poliszomnográfi a értékelésére vonatkozó általános szabályok
    1. Az epoch meghatározása és minőségének eldöntése az alvásbeosztás szabályai szerint
    2. A fi ziológiás alvás stádiumainak beosztási kritériumai Rechtschaffen–Kales szerint
    3. Az epochalapú, az alvás-makroszerkezet standard leírására szolgáló paraméterek kiszámítása
    4. A REM denzitása
23. Az alvásszerkezetet befolyásoló tényezők
24. Az ébredés (arousal) fogalma és megállapításának szabályai
25. A kardiorespiratórikus funkciókkal, az alvásfüggő mozgásokkal és ezekkel kapcsolatos arousalokkal összefüggő paraméterek
26. A napközbeni alváskésztetés és az ébrenmaradás-képesség mértékének objektív mérésére szolgáló tesztek (Multiple Sleep Latency Test=MSLT; Maintenance of Wakefulness Test= MWT)
27. Forszírozott immobilizációs teszt
28. Alvásdepriváció
29. Egyéb vizsgálatok

Irodalom

IV. A csapatorvos és az alapellátás szerepe az alvás-ébrenléti zavarok diagnosztikájában

1. Az alvás-ébrenlét zavarok diagnosztikájának sajátos vonásai
2. Az alvás-ébrenlét zavarok időbeli vonatkozásai: a rövid távú és krónikus alvás-ébrenlét zavarok
3. Az alvás-ébrenlét zavarok ellátási algoritmusa
4. Szokatlan hangfenomén alvás közben
5. Szokatlan mozgásmegnyilvánulások alvás közben
6. Intenzív álomtevékenység alvás közben
7. Napközbeni aluszékonyság (Excessive Daytime Sleepiness, EDS)
   1. Elsődleges hypersomniák
   2. Alvásfragmentáció-hypersomnia szindrómák
   3. Cirkadián alvás-ébrenlét zavarok
   4. Tüneti hypersomniák
8. Az alvás-ébrenlét zavarok ellátása és az egészségügy ellátó rendszere
   1. A csapatorvos és a háziorvos szerepe
   2. Szakrendelők, kórházi osztályok
   3. Az alvásambulanciák
   4. Az alváslaboratóriumok és -centrumok feladatai

Irodalom

V. A katona- és katasztrófa-orvostan szempontjából jelentős alvászavarok

1. Bevezetés
2. A katonai szolgálat sajátosságai
3. Insomnia-hypersomnia szindrómát okozó kórképek
   1. Obstruktív alvási apnoe szindróma (Obstrucive Sleep Apnea Syndrome, OSAS)
   2. Narkolepszia
   3. Nyugtalan láb szindróma és periodikus lábmozgás szindróma (Restless Leg Syndrome, RLS, Periodic Leg movement Syndroma, PLMS)
4. A hypersomnia katasztrófa-orvostani következményei
5. Az alvásfragmentáció pszichofi ziológiai következményei
6. Összefoglalás

Irodalom

VI. Alvásdepriváció

1. A fegyveres erő megváltozott szerepe
2. A fegyveres küzdelem és a katona
3. Excesszív mértékű nappali aluszékonyság (Excessive Daytime Sleepiness, EDS)
4. Az alvásfragmentáció pszichofi ziológiai következményei
5. Homloklebeny-funkciózavar (Frontal disturbance, FD)
6. Kóros kimerültség (Fatigue, F)
7. Megoszlás az egyes alvásbetegségek között
8. Összegzés

Irodalom

VII. Alvásfragmentáló betegségek hatása a kognitív és exekutív teljesítményre

1. Bevezetés
2. Az alvásminőség és a teljesítmény öszefüggései
3. Saját eredmények

Irodalom

VIII. A több műszakos munkavégzés következményei a cirkadián alvás-ébrenlét ritmusra

1. Az alvás általános ismertetése és élettani hatása
2. Az alvás elektrofi ziológiai és poliszomnográfiás jellemzői
   1. A Non-REM- és a REM-alvás
3. Az alvás mintázata, az alvásszerkezet
4. Az alvás-ébrenlét szabályozás homeosztatikus, cirkadián és ultradián komponensei
   1. A homeosztatikus komponens
   2. A cirkadián és szemicirkadián komponens
   3. Ultradián komponens
5. Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozása
6. Az ultradián szabályozás ma ismert tényezői
7. Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozásának zavarai
   1. Az alvás-ébrenlét ritmus szabályozása
   2. A „free-running” effektus
   3. Az endogén biológiai óra és a külső, időtagoló tényezők interakciója
   4. A cirkadián kronotípusok
   5. Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozásának zavarai
   6. Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián zavarainak terápiás lehetőségei
   7. Munkaköri szabályok
8. Hogyan optimalizáljuk az éjszakai műszakok rendjét?

Irodalom

IX. Hypersomniák

1. Bevezetés
2. Narkolepszia
   1. Definíció
   2. Prevalencia
   3. Panaszok, tünetek, általános jellemzők
   4. Pszichopatológiai tünetek, pszichoszociális hatások
   5. Genetikai háttér
   6. Jellemző életkor és nem
   7. Diagnózis
   8. Terápia
   9. Rehabilitáció
   10. A kezelés várható időtartama/prognózis
3. Idiopathiás hypersomnia
   1. Definíció
   2. Patomechanizmus
   3. Prevalencia
   4. Klinikai formák
   5. Diagnosztika
4. Recidiváló hypersomniák
   1. Defi níció
   2. Patomechanizmus
   3. Klinikai formák
   4. Differenciáldiagnózis
5. Egyéb hypersomniák
   1. Életmódfüggő elégtelen alvás szindróma
   2. Betegségekhez kapcsolódó vagy gyógyszerek okozta hypersomniák
6. A hypersomniák (és a narkolepszia) gyógyszeres kezelése
   1. Az EDS megoldására szolgáló gyógyszerek
   2. Cataplexiás rohamok (és disszociált REM-jellemzők) gátlására használt szerek
   3. Az infradián ritmust befolyásoló szerek recidiváló hypersomniákban

Irodalom

X. Parasomniák és alvás alatti epilepsziák jelentősége és differenciáldiagnosztikája

1. Bevezetés
2. Alvás alatti mozgástöbblet
3. Az éjszakai mozgástöbbletek fajtái
4. Parasomniák
   1. Ébredési parasomniák
   2. REM-fázishoz kapcsolódó parasomniák
   3. Egyéb parasomniák
5. Ébrenlét-alvás határán kialakuló mozgásjelenségek
6. Alváshoz vagy felébredéshez kapcsolható epilepsziák
7. Mozgászavarok mellett jelentkező alvási problémák
8. A kivizsgálás legfontosabb lehetőségei, elemei
   1. Az anamnézisfelvétel szempontjai
   2. Epilepszia versus parasomnia: az elkülönítés alapvető megfontolásai
   3. A frontálislebeny-epilepszia – parasomniaskála (FLEP) szerepe a differenciáldiagnosztikában
9. A kivizsgálás lehetőségei: poliszomnográfi a, videó-EEG

Irodalom

Utószó

Prof. Dr. Szakács Zoltán

neurológus, szomnológus, neurofiziológus, orvos ezredes
Az MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház) Neurológiai Osztályának osztályvezető főorvosa. A Magyar Alvástársaság alapító tagja, volt elnöke.