Amit a COVID fertőzésről és a postcovid állapotokról tudni érdemes

KÉRDÉSEK JEGYZÉKE

I. AMIT A KORONAVÍRUSRÓL TUDNI KELL

I.1. A vírus eredete, jellemzése

1. Honnan került elő ez a vírus, mit tudunk róla?
2. Van arról ismeretünk, honnan indult ki a vírus?
3. Miért fontos, hogy megtudjuk, honnan ered a vírus?
4. Kik foglalkoztak ezzel a kérdéssel?
5. Mire jutott ez a munkacsoport?
6. Ha zoonotikus az eredete, akkor melyik állttól kell leginkább tartanunk?
7. Hogyan jut a koronavírus a szervezetünkbe?
8. A kaput már ismerjük, de mi nyitja ki a zárat?
9. Ha nem lenne a vírus felületén ez a tüskefehérje, be tudna jutni a szervezetünkbe?
10. Milyen szerepe van még a tüskefehérjének?
11. Hogyan kell ezt elképzelni, mitől is védenek ezek az antitestek?
12. Van ennek valamilyen haszna a terápiában?
13. Mit tudunk az első koronavírusos esetről, ami először nyilvánosságra került?
14. Mi történt ezután a nagyvilágban?

I.2. Fertőzésre, halálozásra hajlamosító tényezők

15. Van olyan ember, aki könnyebben fertőződhet meg a vírussal?
16. Mi a helyzet a terhesekkel? Van félnivalójuk?
17. Ha vannak hajlamosító tényezők a fertőződésre, akkor mégis miért halnak meg egészséges emberek, akár fiatalok is COVID-19 fertőzésben?
18. Kik azok, akik belehallhatnak a fertőzésbe?
19. Miért hasznos ismerni ezeket a rizikófaktorokat?
20. Hogyan ültethető ez át a gyakorlatba?

I.3. A fertőzés mechanizmusa – amit jelenleg tudunk

21. A rizikótényezőket megismertük, tudjuk, hogyan lép be a vírus a szervezetbe. De mi történik ezután?
22. Milyen védelmi vonalakat ismerünk?
23. Mi történik a vírus szervezetbe lépésekor?
24. Hogyan érinti ez az érgyulladás a szerveinket?
25. Milyen károsodás lehetséges még az érgyulladás mellett?
26. Ezek a súlyos eltérések azonban nem mindenkinél jönnek létre. Miért?

I.4. A fertőzés tünettana, diagnosztikája

27. Valójában mikor gondoljunk arra, hogy koronavírus fertőzésünk van?
28. Miért alattomosak a SARS-CoV-2 vírus által okozott tünetek?
29. Ez mit jelent?
30. Mi ennek az oka?
31. Mit lehet tenni ez ellen?
32. Változnak-e a COVID-19 fertőzés tünetei a járvány hullámival?
33. A beoltottaknak is lehetnek tüneteik?
34. Hogyan lehet igazolni az akut fertőzést?
35. Lehet-e negatív az antigén gyorsteszt fertőzött betegben?
36. Lehet-e pozitív az antigén gyorsteszt olyan személyekben, akiknél biztosan nem áll fenn koronavírus fertőzés?
37. Mi is az a PCR teszt?
38. Hogyan lehet igazolni azt, ha már átesett valaki a fertőzésen?
39. Melyek ezek?
40. Milyen módon vizsgálható az antitestek jelenléte?
41. Vizsgálható ezzel az oltás után termelődő antitest szint is?
42. Egyébként pedig, mi értelme van annak, hogy minél több koronavírus irányú szűrővizsgálat történjen?

I.5. Kórházi vagy otthoni kezelés

43. Vannak-e fokozatai a betegségnek?
44. Hogyan értelmezhetjük ezt? Melyek ezek a káros mechanizmusok?
45. Mi az a citokin?
46. Fentiek alapján milyen fokozatai vannak a fertőzésnek?
47. Melyek ezek a paraméterek?
48. Mi a másik felosztás?
49. Miért fontos a súlyossági besorolás?
50. Mikor van szükség kórházi kezelésre?
51. Milyen fokozatai lehetnek a betegségnek?
52. Hol kell megfigyelni a kevés tünettel rendelkező beteget?
53. Mik a teendők az otthon maradó beteggel?

I.6. A fertőzésre alkalmazható gyógyszerek

54. Igaz az, hogy néhány antibiotikum alkalmas a koronavírus kezelésére?
55. Miért gondolták, hogy ez hatásos lehet?
56. Adtak a kórházakban is antibiotikumot a koronavírus fertőzésre?
57. Lehet-e koronavírus fertőzés megelőzésére adni valamilyen szert?
58. Hogyan hat ez a terápia?
59. Kiknek adható ez a kezelés?
60. Mi a helyzet a háziorvosok által is felírható favipiravirral?
61. Van esetleg újabb szer, ami ígéretes lehet a nem súlyos stádiumú betegek otthoni kezelésében?
62. A kórházba kerülő súlyos betegek részére van-e megfelelő terápia?
63. Melyek ezek a gyógyszerek?

I.7. A megelőzés lehetőségei (oltások típusai, speciális szempontok, ellenjavallatok, oltási szövődmények)

64. Tulajdonképpen mi is a vakcinák szerepe a vírusfertőzésben?
65. Miben különböznek a koronavírus elleni védőoltások?
66. Van-e a vakcinák között olyan, amelyik típust már régebben is alkalmazták más fertőző betegség során?
67. Milyen vakcinatípusokat alkalmaznak még nálunk?
68. Mit jelent ez?
69. Miért olyan különlegesek az mRNS vakcinák?
70. Sok a kétkedő az új típusú mRNS vakcinák miatt, hogy nem elég biztonságosak számukra. Igaz ez?
71. Mit kell tudni az mRNS vakcinák mellékhatásairól?
72. Tudunk esetleg számokat erről?
73. Tehát megnyugodhatunk a fenti mellékhatás számok birtokában?
74. Milyen koronavírus vakcinát kaphatnak a gyerekek?
75. Kik azok, akiknek még csak mRNS vakcina adható?
76. Ki dönthet a terhesek oltásáról kérdéses helyzetben?
77. Kik azok, akiknek nem szabad mRNS vakcinát kapniuk?
78. Van más gyógyszerben is PEG?
79. Hogyan szűrhető ki az esetleges PEG allergia?
80. Milyen más hatásspektrumú koronavírus vakcinát alkalmaznak még?
81. Fertőzőképes a bejuttatott vektorvírus?
82. Beépül a sejtmagba a vektorvírus?
83. Mely vektorvakcinák érhetők el Magyarországon?
84. Hogy állunk ezekkel a vakcina típusokkal a mellékhatások tekintetében?
85. Tehát akkor ezen oltások tekintetében sem kell aggódnunk?
86. Ezek alapján megnyugodhatunk a fenti mellékhatás számok birtokában?
87. Mit tudunk a Gam-Covid-Vac vakcináról?
88. Jelentkezhet a vektorvakcinák esetében is súlyos allergia?
89. Kiknek nem javasolt továbbá ez a típusú vakcina, azaz kiknél ellenjavallt?
90. Miért kell beszélni a vakcinák mellékhatásairól?

II. AMIT A POST-COVID ÁLLAPOTOKRÓL TUDNI KELL

II.1. A post-covid állapot általános megközelítése

91. Miért kell foglalkozni a post-covid kérdéssel?
92. Tudjuk jelenleg, hogy pontosan hány embert érint ez a kórkép?
93. Vannak-e olyan betegek, akik hajlamosabbak a post-covid állapotra?
94. Mit is jelent a post-covid megnevezés?
95. Hogyan is lehetne meghatározni a post-covid állapotot?
96. Miért van ez?
97. Hogyan kell ezt értelmezni?
98. Miért nevezik szindrómának?
99. Ezek alapján az akut fertőzés lezajlása után rögtön kezdődik a post-covid állapot?
100. Melyek ezek a csoportok?
101. Különböznek-e ezek a fázisok a kórházi kezelésre szorulók és nem szorulók között?
102. Miért fontos ez a csoportosítás?

II.2. A postcovid szindróma háttere, patogenezise

103. Mi a háttere a post-covid szindrómának?
104. Miért marad egyesekben tartósan ott a vírus?
105. Előfordult már valaha más kórokozókkal kapcsolatban, hogy a fertőzés után hosszú távú hatások is jelentkeznek?
106. Mi lehet az oka például az elhúzódó légúti tüneteknek?
107. Ez mire enged következtetni?
108. Egy légúti vírus miért károsít más szervet is?
109. Mi történik így az idegrendszerben?
110. Milyen bizonyítékok vannak a szívérintettség kórélettani alapjaira?
111. Ezek szerint a post-covid szindróma háttere összetett lehet?
112. Van valami köze ehhez az elhúzódó intenzív osztályos kezeléseknek?

II.3. Postcovid tünetek – szervrendszerek

113. Milyen tünetek a jellemzőek a post-covid szindrómára?
114. Milyen szerveket érinthet a post-covid szindróma?
115. Vegyük sorra. Milyen tünetek tartoznak a neuro-psychiátriai postcovid állapotba?
116. Sok betegnél jelenik meg neuro-psychiátriai post-covid tünet?
117. Mi jellemző a kognitív funkciók romlására?
118. Kiknél gyakoribb a kognitív tünet együttes?
119. Miért fontos, hogy tisztában legyünk a kognitív funkciózavarokkal?
120. Hogyan ismerhető fel a kognitív post-covid tünet együttes?
121. Milyen tünetek tartoznak a szív-érrendszeri csoportba?
122. A következő a légzőrendszeri csoport. Úgy gondolnánk, ez mindenkinél fennáll. Igaz ez?
123. Mi jellemző a gyomor-bélrendszeri tünet együttesre?
124. Mit tudunk a szisztémás post-covid tünetekről?
125. Valóban változatos a tünetek megjelenésének palettája. Hogyan lehet ebben eligazodni?

Dr. Rákóczi Éva

1987-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, Budapesten. Három gyermekének születése után 4 szakvizsgát szerzett belgyógyászat, háziorvostan, infektológia és reumatológia szakágakban.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ infektológus szakorvosi munkája mellett jelenleg háziorvosként és reumatológusként is dolgozik.

Angliában szerzett széles körű tapasztalatának köszönhetően aktívan közreműködött az Európai Mikrobiológiai és Infektológiai Társaság Clostridium Munkacsoportjában, és társszerzője volt a 2014-ben kiadott, clostridiumfertőzésre vonatkozó nemzetközi ajánlásnak.

18 éve kiemelt szerepet vállal a lysosomalis tárolási betegségben szenvedők (Fabry- és Gaucher-kór) ellátásában is.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Reumatológiai Klinika munkacsoportjának aktív tagja, amelynek kutatási eredményei hozzájárultak az autoimmun reumatológiai betegcsoportra vonatkozó, pneumococcus elleni nemzetközi vakcinációs irányelv kialakításához.