Hypertonia az orvosi gyakorlatban

Hypertonia az orvosi gyakorlatban című könyvhöz

A magasvérnyomás hazánkban több mint hárommillió felnőtt ember érint, így nem lehet kérdéses, hogy hipertóniás egyénnel mindennap, minden orvos többízben is találkozik.

Pontos mérőműszerekkel és helyes vérnyomásmérési technikával, megalapozhatjuk a diagnózist. A magasvérnyomás okozta célszerv károsodások mielőbbi felismerése és a társbetegségek kezelése reményt ad a betegek életminőségének javítására és élettartamának növelésére. A korai időszakban felismert hormonális és renális eredetű betegségek kimutatása, a gyakran fel nem ismert terápia rezisztens hypertoniák megismerése mindannyiunk felelőssége. A nem gyógyszeres kezelés során is számos új ismerettel gazdagodtunk, amit immár evidenciaszintek jeleznek.

A könyv

részletesen sorra veszi az egészséges táplálkozás, testtömeg csökkentés, a sóbevitel csökkentés, a kálium pótlás, nátriumszegény étrend, a fizikai aktivitás fokozás és az alkohol fogyasztás mérséklés lehetséges módjait, a stressz és alvászavarok kezelését, hiszen I.A. evidencia szinttel ajánlott minden hypertoniával járó állapotban ezek optimalizálása, betartása.

A hypertonia

gyógyszeres kezelésében ismert, hogy a vérnyomáscsökkentő szerek közt hatékonyságban nincs lényeges különbség az egyes antihypertenzív gyógyszercsoportok között (I.A. evidencia).

Az egyes célszervkárosodásokra (mikroalbuminuria, balkamra hypertrophia, endothelfunkciók, intima-media falvastagság, pulzushullám terjedési sebessége) és metabolikus folyamatokra (inzulinrezisztencia, lipid- és húgysavanyagcsere), valamint a kardiovaszkuláris morbiditásra, kardiovaszkuláris prevencióra gyakorolt hatás tekintetében a betegek bizonyos alcsoportjaiban az egyes gyógyszercsoportok hatékonysága között vannak jól meghatározható, a betegek individualizált terápiájában figyelembe veendő eltérések.

A kettős, vagy hármas (fix) kombinációban alkalmazott kezelés napjainkban általánossá vált. A kombinációk alkalmazásakor alapvetően fontos, hogy az együtt adott gyógyszerek egymás hatását erősítsék, s a mellékhatások száma és gyakorisága csökkenjen. A könyv a beteg együttműködés, terápiahűség lehetséges javítási lehetőségeivel zárul.

Nagyon remélem, hogy a saját magáért felelősséget vállaló ember aktív közreműködésével az érdeklődő orvos kollegák, a könyv segítségével, friss szakmai tudás birtokában, hozzá tudnak járulni az egészségben eltöltött életévek megnyújtásához.

2022. április.  Barna István dr

Ajánlás
Bevezetés
Rövidítések jegyzéke

1. Hypertonia – epidemiológiai adatok
2. A magasvérnyomás-betegség diagnosztikája
   1. Célértékek, céltartományok
   2. Fizikális diagnosztika
   3. A vérnyomás mérése
   4. Önvérnyomásmérés
   5. A 24 órás vérnyomásmérés (ABPM)
   6. Kémiai laborvizsgálatok
   7. Eszközös vizsgálatok
   8. Képalkotó vizsgálatok
3. A veseeredetű hypertoniák
   1. Renoparenchymás hypertonia
   2. Renovascularis hypertonia
4. Endokrin hypertoniák
   1. Primer hyperaldoszteronismus
   2. Cushing-szindróma
   3. Phaeochromocytoma
   4. Hyperthyreosis
   5. Hypothyreosis
   6. Primer hyperparathyreosis
5. Egyéb eredetű hypertoniák
   1. Coarctatio aortae
   2. Obstruktív alvási apnoe szindróma
   3. Gyógyszerek és toxikus anyagok által okozott másodlagos hypertoniák
6. A hypertonia nem gyógyszeres kezelése
   1. Táplálkozás, túlsúly
   2. A só- (nátrium-) fogyasztás
   3. Kálium-, kalcium-, magnéziumfogyasztás szerepe
   4. Hypertonia és fizikai aktivitás
   5. Hypertonia és dohányzás
   6. Hypertonia és alkoholfogyasztás
   7. Hypertonia és stressz
7. A hypertonia gyógyszeres kezelése
   1. Diuretikumok
   2. Béta-receptor-blokkolók
   3. Renin–angiotenzin-rendszerre ható szerek
   4. Kalciumcsatorna-blokkolók
   5. Centrális adrenergblokkolók
   6. A perifériás hatású antiadrenerg-blokkolók
   7. Direkt vasodilatatorok
8. Kombinációban alkalmazott vérnyomáscsökkentő kezelés
   1. Az ACE-gátló és vizelethajtó szer és/vagy kalciumantagonista kombinációja
   2. Az ARB és diuretikum, valamint az ARB és kalciumantagonista kombinációja
   3. Hármas fix kombináció az antihypertenzív kezelésben
9. Vérnyomáscsökkentés speciális állapotokban
   1. Gyógyszerválasztás szívbetegségben, agyi és perifériás érbetegségben
   2. A prediabéteszhez társult hypertonia kezelése
   3. Gyógyszerválasztás a diabéteszes populációban
   4. Gyógyszerválasztás vesebetegekben
   5. Gyógyszerválasztás várandósság és szoptatás ideje alatt
   6. Gyógyszerválasztás sürgősségi állapotokban
10. Beteg-együttműködés
11. Felhasznált irodalom
12. SpringMed Kiadó könyvajánlója

Dr. Barna István

belgyógyász-kardiológus

A budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végzett, és ez idő óta az I. sz. Belklinikán, mai nevén Belgyógyászati és Onkológiai Klinikán dolgozik.

Belgyógyász, nephrológus, családorvosi szakorvosi vizsgái mellett hypertonológus, lipidológus, és obesitológia szakképesítéseket is szerzett. 2001 óta habilitált osztályvezető egyetemi docensként dolgozik.

Számos hazai társaság vezetőségi, és több nemzetközi társaság tagja: a Magyar Hypertonia Társaság volt főtitkára, jelenleg vezetőségi tagja, a Magyar Nephrológiai Társaság vezetőségi tagja, az Életmód Orvostani Társaság alapító tagja.

2010 óta a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának szakmai bizottságának tagja, 2018 óta elnöke.

Több hazai tudományos társaság kitüntetését megkapta.

461 közlemény, 12 önálló könyv, 36 könyvrészlet, köztük tankönyv szerzője.