A Parkinson-kór diagnózisával Magyarországon 2010-2012 között több mint 40 ezer személy élt. Az évente diagnosztizált új Parkinsonkóros esetek száma hazánkban 5 ezerre tehető.
A Parkinson-kórban szenvedők számában jelentős növekedés várható: a kórkép miatt elveszített vagy rokkantságban töltött évek száma 2022-höz viszonyítva 2050-re várhatóan háromszorosára nő. Parkinson-kóros betegekkel tehát a neurológiai szakellátáson túl egyre gyakrabban találkoznak majd az alapellátásban és az egyéb szakellátásokban is.
A Parkinson-kór diagnózisával Magyarországon 2010-2012 között több mint 40 ezer személy élt. Az évente diagnosztizált új Parkinsonkóros esetek száma hazánkban 5 ezerre tehető. A Parkinson-kór lefolyása esetenként jelentősen különbözhet, összességében azonban krónikus, progresszív betegség, melynek tünetei az életminőséget jelentősen befolyásolják. A könyv szerzői a rutin betegellátásban szerzett kiemelkedő tapasztalataik alapján foglalják össze tömören a Parkinson-kóros betegek ellátásával kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat. Hangsúlyozottan szerepel(nek): – a Parkinson-kór diagnózisa jelenleg is az anamnézisen és a beteg vizsgálaton alapul, – a mindennapi ellátásában gyakran figyelmen kívül hagyott nem motoros tünetek gyakran jobban rontják az életminőséget, mint a motoros tünetek, – a rehabilitáció során az önálló életvitel, az önmenedzselés megtanítása az egyik legfontosabb célkitűzés, – ismertetik, hogy a betegek számára hazánkban milyen elérhető támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre, – a farmakoterápiás részben részletesen ismertetik az elérhető készítményeket. A Parkinson-kórban szenvedők számában jelentős növekedés várható: a kórkép miatt elveszített vagy rokkantságban töltött évek száma 2022-höz viszonyítva 2050-re várhatóan háromszorosára nő. Parkinson-kóros betegekkel tehát a neurológiai szakellátáson túl egyre gyakrabban találkoznak majd az alapellátásban és az egyéb szakellátásokban is.
I. rész
RÖVIDEN A PARKINSON-KÓRRÓL ÉS A KEZELÉSÉRŐL
Írta: Dr. Takáts Annamária neurológus
1. Bevezetés
1.1. A Parkinson-kór betegszám növekedésének mértéke
1.2. A betegség költségei
1.3. Mi a „Parkinson-pandémia”?
1.4. A fejlődés útja
1.5. Hova soroljuk a Parkinson-kórt?
2. Parkinson-kór a neurológus szemével
2.1. A Parkinson-kór etiológiája
2.2. Diagnosztikai kritériumok
2.3. Patológia
2.4. Panaszok és tünetek
2.4.1. Korai motoros tünetek
2.4.2. Késői motoros tünetek
2.4.3. Nem-motoros tünetek Parkinson-kórban
2.5. A Parkinson-kór demencia (PD-D) kialakulásának rizikótényezői
2.6. A Parkinson-kór gyógyszeres kezelése
2.6.1. Levodopa
2.6.2. COMT gátlók
2.6.3. Dopaminagonisták
2.6.4. MAO-B (monoaminooxidáz B) gátlók
2.6.5. NMDA antagonisták
2.6.6. Anticholinerg szerek
2.7. Az előrehaladott Parkinson-kór kezelése
2.7.1. Az ON-OFF fluktuáció kezelése
2.7.2. Az előrehaladott Parkinson-kór kezelési lehetőségei
2.8. Terápiás vázlat
2.9. Összefoglalás – amit a Parkinson-kórról minden orvosnak tudnia kell
3. Parkinson-szindróma szisztémás idegrendszeri betegségekben (ún. atípusos Parkinson-betegség)
3.1. Multiszisztémás atrófia (MSA)
3.2. Progresszív szupranukleáris bénulás (PSP)
3.3. Cortikobasalis szindróma (CBS)
3.4. Parkinson-szindróma degeneratív demenciákban
3.5. Parkinson-szindrómák ismert eredettel (másodlagos Parkinson-szindrómák)
3.5.1. Neuroleptikus Parkinson-szindróma
3.5.2. Vaszkuláris Parkinson-szindróma
3.5.3. Parkinson-szindróma hydrocephalusban
4. Összefoglalás – kiemelten fontos tudnivalók a mindennapi gyakorlatban
Felhasznált irodalom
II. rész
A PARKINSON-KÓR REHABILITÁCIÓJA
Írta: Dr. Nagy Helga, neurológus, PhD., Orvosi mozgásszervi rehabilitációs szakorvos
1. Bevezetés
2. A rehabilitációról általában
2.1. A rehabilitáció fogalma
2.2. A rehabilitáció célja
2.3. A rehabilitáció szervezett formái
2.4. Állapotfelmérés
2.5. Rehabilitációs tervezés
2.6. A csapatmunka (team) szükségessége
3. A krónikus progrediáló betegségek rehabilitációja
4. A Parkinson-kóros beteg rehabilitációja
4.1. Funkcionális képességek, funkcionális rehabilitációs szemlélet
4.2. Parkinson-tünetek és rehabilitációs stratégiák
4.3. Terápiák a Parkinson-kór rehabilitációjában
4.3.1. Mozgásterápia
4.3.2. Ergoterápia
4.3.3. Tanácsok mobilitási és önellátási problémával rendelkezőknek
4.3.4. Logopédia
4.3.5. Zeneterápia, ritmus- és táncterápia
4.3.6. Neuropszichológia, kognitív terápiák, pszichológia
4.3.7. Foglalkozási, foglalkoztatási és szociális rehabilitációs tevékenység
4.3.8. Ápolás
5. Zárógondolatok
Felhasznált irodalom
A SpringMed Kiadó könyvajánlója
Dr. Takáts Annamária
neurológus, pszichiáter, klinikofarmakológus 1974-ben szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, Budapesten. Jelenleg klinikai főorvosként vezeti Budapesten, a Neurológiai Klinikán a Parkinson Osztályt. Számos magyar és külföldi szakmai társaság tagja, 1999-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a Magyar Tudományos Parkinson Társaság. Később orvostanácsadója, majd elnöke lett a Delta Magyar Parkinson Egyesület elnevezés ű betegszervezetnek, ahol fő feladata a betegek érdekképviselete. Az orvosképzésben 1974 óta oktat, magyar, angol és német nyelven. Több, mint 130 magyar és idegen nyelv ű közleménye jelent meg.
Dr. Nagy Helga Gabriella PhD
neurológus, orvosi mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, sportorvos Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Karán végez[1]te 1996-2002 között. Jelenleg az Országos Sportegészségügyi Intézet Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának osztályvezető főorvosa. PhD fokozatát Klinikai idegtudományokból szerezte 2010-ben. Számos szakmai publikációja mellett széleskörű oktatási tevékenységet folytat, emellett hazai és nemzetközi neurológiai és rehabilitációs konferenciákon rendszeresen tart előadásokat.
Terjesztés:
A könyvet 10% kedvezménnyel vásárolhatja meg webáruházunkban
A könyv kapható még az orvosi könyvesboltokban és egyes kórházi terjesztőknél is.